Mennyi hulladékot termelsz hetente?

2009.11.27.

Ezt kérdeztük honlapunk szavazásán. Összesen 406-an szavaztak (igen, tudjuk, hogy ez nem reprezentatív felmérés!), a végeredmény a diagramról leolvasható. Számunkra nem meglepő, de elég szomorú: sokan vagyunk, akik jóval többet vagyunk kénytelenek fizetni a hulladékos szolgáltatásért, mint amennyire igénybe vesszük azt. Talán érdemes az adatok alapján kicsit spekulálni.

Ha valaki egymagában heti 40 liter hulladékot termel (lelke rajta), és átlagos családban lakik, amely a statisztikák szerint 2,6 fős, akkor az ilyen család heti termelése 104 liter. Válaszadóink 23%-a gondolja magát ilyennek. A többiek közül kb. 29% 20-30 litert termel, 23% 10 litert és 25% heti 5 liter szemetet tesz a kukába.

Ha azt mernénk gondolni, hogy ez az arány a teljes népességre kivetíthető, ami persze merész feltételezés, és számolgatunk egy kicsit, akkor 10 millió polgár alig több mint 10 millió m3 hulladékot termel évente. Ami durván 2 millió tonna. A hivatalos adatok szerint 2,6 millió tonnát termelünk, vagyis nem spekulálunk nagyon rosszul. Ha viszont a szolgáltatók mind a 3,8 millió háztartásnak leszámláznak heti 110 liter szemetet, az 21 millió m3 évente. Másfélszer-kétszer annyiért fizetünk, mint amennyit valóban elszállítanak tőlünk?

Az adatot szolgáltató olvasóink negyede 5 liter szemetet produkál hetente. Ha ők mondjuk 4 fős háztartásban laknak, hány literes kuka kellene nekik? 20 literes. Ki fizet ebben az országban heti 20 liter hulladék után? Senki. Hány fős családban kellene élni egy ilyen polgártársunknak, hogy a család heti hulladék mennyisége elérje a 110 litert, ami a leggyakoribb kukaméret az országban? 22 fős családban.

Lehet-e heti 5 liter hulladékot termelni?

Lehet. Ha valaki nem vesz pillepalackot, tetra brik csomagolást, stb,, de ha vesz is, szépen szelektíven gyűjti, továbbá a szerves hulladékait komposztálja, ennél kevesebb hulladékkal is képes élni (ld. pl. Kuka blues).

Vagy gondoljuk azt a válaszadókról, hogy kihordják a szemetüket a kiserdőbe? Vagy a szomszéd kukájába tömködik a pillepalackjaikat? Vagy elégetik a nagyját a sparheltban? Nem! A mi olvasóink biztosan nem tesznek ilyeneket. Egyre többen vagyunk, akik egyre kevesebb szemetet termelünk (ld. még a KukaDiéta verseny résztvevőinek életmód tippjeit).

Jogos igényünk, hogy arányos díjat vessenek ki! Lehetőség lenne kéttényezős díjat kivetni (alapdíj + változó díj, ahogy a többi szolgáltatásnál), de nem alkalmazza senki. Lehetne differenciált díjat kivetni (magas tarifát a vegyes hulladékra és alacsonyat a szelektált hulladékra), de ehhez kétkukás rendszereket kéne bevezetni (házhozmenő gyűjtést) az utcai színes kukák helyett. Lehetne mérni az ürített hulladék tömegét, van már ilyen az országban? Nem sok. Lehetne 5-6 különböző méretű edényt felajánlani a háztartásoknak, de már az is nagy szó Magyarországon, ha kétféle közül lehet választani. Lehetne zsákos gyűjtést szervezni, ahol a zsák árában kifizetjük a szemétdíjat, ha a szolgáltatók le tudnának mondani a bonyolult gépeikről. Visszalépés lenne?

Ezek a rendszerek mind igazságosabbak lennének, mint a mai. Alapvető fogyasztóvédelmi jogunk, hogy a szolgáltatás elmozduljon az arányosság felé. Emelett szakmai meggyőződésünk, hogy ez a keletkező szemét mennyiségének csökkenéséhez és a hasznosítható hulladékok mennyiségének növekedéséhez vezetne, ahogy sok nemzetközi példa is mutatja.

És nem ez a cél?

 

 

A hulladékgazdálkodástól a fenntarthatóság felé: társadalmi részvétel a környezetpolitikai stratégiáktól a helyi "nulla hulladék" kezdeményezésekig c. pályázati programot támogatta Izland, Liechtenstein és Norvégia,az EGT Finanszírozási Mechanizmuson és a Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül.

 

              

 

Kapcsolódó linkek

• Útmutató önkormányzatok részére a szemétdíjról