|
Magazin archívum
|
Kukapolitika
1-10. találat a 272 cikkből.
Nulla hulladék program Új-Zélandon
2008. tél | Balogh Emese
|     (21 szavazat)
A nulla hulladék kampány 1997-ben vette kezdetét az Új-Zélandi Nulla Hulladék Szövetség megalakulásával. 2002-re országos szintû nulla hulladék stratégia készült. Ezzel a kormány elismerte a nulla hulladék elképzelés érvényességét és megtette az elsõ lépést a hulladékkezeléstõl a megelõzés felé. A program három szektor aktív bevonására épült.
|
Valaki mondja meg... - a hulladék keretirányelv értelmezésérõl
2008. tél | Balogh Emese, Perneczky László
|     (21 szavazat)
2008 decemberében lépett életbe a Hulladék Keretirányelv új verziója[1], amely az elkövetkezendõ évtizedre meghatározza az EU, így hazánk hulladékgazdálkodását is. A tagállamoknak 2010. december 12-ig kell saját jogrendjükbe illeszteniük az irányelv tartalmát. A 2008/98/EK sorszámú irányelv1 nyolc fejezetbõl, 43 cikkbõl és 5 értelmezõ mellékletbõl áll. Elég hosszú és bonyolult szöveg, pontos dekódolása alighanem az elkövetkezõ évek feladata lesz.
|
„A hulladék mennyisége várhatóan növekedni fog”
2008. tél | Szuhi Attila
|     (20 szavazat)
Tavaly augusztusban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 12,9 milliárdos támogatást ítélt meg a Dél-Dunántúl egyik legnagyobb környezetvédelmi beruházásának: a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Társulás a térség hulladékgyûjtési rendszerét építi. Dr. Kiss Tiborral, a projekt menedzselését vezetõ BIOKOM kft. ügyvezetõjével beszélgetett Szuhi Attila.
|
Amire nincs szükség, az hulladék....vagy a hulladék az, amire nincs szükség?
2008. ősz | Rátz Judit és Balogh Emese
|     (25 szavazat)
Lehet, hogy korainak tûnik Magyarországon „nulla hulladék”-ról beszélni, amikor még a szelektív gyûjtés is csak kevesek számára érhetõ el. Mégis ezt fogjuk tenni. Ennek pedig az az oka, hogy már most el kell kezdenünk magasabbra helyezni a lécet. Az ugyanis nyilván egyértelmû mindenki számára, hogy a szelektálás bevezetése, a hasznosítás fokozatos növelése önmagában nem elegendõ. Nem elegendõ, mert a probléma sem csak annyiból áll, hogy nem tudjuk hova tenni a sok szemetet. Akad azért még egy két apró gikszer ebben a fogyasztói/termelõi struktúrában: fogynak a nyersanyagok és a természetes élõhelyek, elszennyeztük a levegõt, a talajt, a vizeket, megszûnt a helyi közösségek önellátása, egyre nagyobb és bonyolultabb rendszerek vesznek körül, amelyeket nem látunk át, így a saját cselekvõképességünkbe vetett hit is csökken, stb. A hulladékkérdés sem választható el ezektõl a problémáktól, nem lehet a rendszerbõl kiragadva „megoldani”.
|
A hulladék, a keretirányelv meg én...
2008. nyár | Balogh Emese
|     (20 szavazat)
Mi lehet az összefüggés? Az alábbi cikk erre próbál választ adni. Persze igazából nem rólam van szó, hanem rólunk. Meg arról, hogy annak ellenére, hogy a hulladék keretirányelv az összes módosító indítványával együtt halálosan unalmas olvasmány, mégis miért lehet érdekes számunkra.
|
Hogyan szavaztak a magyar EU-parlamenti képviselõk?
2007. tavasz | HuMuSz
|     (21 szavazat)
Összefoglaló a hulladék keretiránelvrõl szóló február 13-i európai parlamenti szavazás eredményérõl. A szavazás sok tekintetben a zöldek álláspontját erõsítette, vannak azonban olyan elfogadott módosító javaslatok is, amelyek aggodalomra adnak okot. Fontos tudni, hogy ez a szavazás az Európai Parlament véleményét tükrözi az ún. elsõ olvasat során. Összeállításunkból meg lehet ismerni a magyar képvielõk szavazatait is.
|
1 2 3 4 5 6 ... 28
|
A nap képe

|